|
|||||
 | |||||
|
|||||
|
|||||
|
A borpince fejedelme: JuhfarkKedves barátaim! Ha szaknyelven és egyszerű akarnék lenni, csak azt írnám: az orientális fajhoz tartozó, hosszú, hengeres, tömött, juhfarkára emlékeztető fürtű, fehéres zöld szőlő hamvas bogyókkal.
Különleges zamatát a Somló vulkáni talajától kapja. A bazalt folyamatosan mállik, az ásványi anyagok felszabadulnak, ezt a szőlő hasznosítja, ez adja minerális jellegét Juhfark borunknak, ami egyedi érték más vidékek fehérboraival szemben. Egy hasonlattal élve: a somlói Juhfark a finom borok között olyan, mint a tepertős pogácsa a finom tészták között. Ha jó: jobb a világ minden tortájánál. Száraz, férfias fehérbor markáns savai ellenére gömbölyű, illata a friss eperé, igazi "aranytűz" arany és tűz keveréke. Legjobb pillanataiban az idilli derűt és az elveszett aranykort idézi fel. A hiedelem szerint: fiúgyermek születése érdekében a mennyegző után a "nászéjszakák borát" somlói Juhfarkot kell inni.
Először drága jó Molnár Józsi bátyám borpincéjében kóstoltam. Azóta is itt van az az íz a számban, itt ég az a tűz, ami befolyt szívembe, az az aranytűz, ami a somlói borban kiolthatatlan. Illatával, zamatával és tüzével lángol minden új és újabb ízlelés után. S aki megég e lángolástól egyszer is, az mindörökké rabjává válik. Végezetül egy Hamvas Béla szösszenet a Juhfark csodálatáról. "Az emberi élet legnagyobb adománya a bölcsesség derűje: a somlói bór! Mint komoly hegyi bor egyenesen az aggastyánok bora - akik talán a legközelebb vannak ahhoz a teremtő mámorhoz és kiérlelt derűhöz, amely ezt a világot megalkotta." |
Ez így is van. De minket nem ez érint meg. Hiszen a bor az érzékelés bibliája, kérdéseinkre válasszal bír, lelkünk belémerül, s megnyugvást nyer. A kitűnő magyar borok között talán az egyik legizgalmasabb, legnemesebb hungarikum a somlói Juhfark. Fontos vonása a magyar bor-imázsnak.
A somlói bort, a Juhfarkot (mint ahogy tette ezt Márai Sándor is) az örök dolgok között kell emlegetnünk.
Novemberi libaságok, miért ne együnk Boeing-otNovember van! hurrá! Azt mondja a bölcs gazda /nem én!/ "Aki Márton napján libát vagy kacsát nem eszik az bizony egész évben éhezik" Tavasz és nyár imádók figyelmébe ajánlom /én is az vónék!/ milyen csodák várhatnak ránk egy ilyen borongós,szürke, ködös időszakban, szép hazánk még szebb kis borvidékein.... [... folytatás a Somlói hírszüret oldalon]
|
 |
 |
 |